Hazai meggyfajták

A cseresznye és a meggy rokonok. Az angolok savanyú cseresznyének hívják a meggyet. Míg a cseresznye meghódította egész kontinensünket Spanyolországtól Norvégiáig, Angliától az Urálig, addig a meggy jellemzően Kelet-Közép-Európa gyümölcse maradt.

A meggy bemutatása

A Prunus nemzetségről itt olvashat.

A meggyfát (Prunus cerasus) a Terra Alapítvány így mutatja be: lombhullató, közepes vagy kistermetű fa, illetve sarjtelepet alkotó tarackoló cserje. Koronája széles, nyitott, kissé szabálytalan, törzse alacsonyan, néha már a talaj fölött elágazik. Kevéssel a cseresznye után, tavasz közepén nyíló fehér, öttagú virágai 2-4-tagú ernyőkben fejlődnek a vesszők csúcsának közelében. Csonthéjas termése 1,5-2,5 cm átmérőjű, gömbölyű.

A meggy volt a magyarság első gyümölcse, melynek termesztéséről már a XVI. században leírást olvashatunk. Ezt követően Lippay János 1604-ben megjelent, Posoni kert című könyvében már több meggyfajta leírása szerepelt. Termesztése is sok évszázados múltra tekinthet vissza, amit leginkább a számos meggy szót viselő községnév (Medgyesegyháza, Meggyeskovácsi, Meggyespuszta) és családi név bizonyít.

A faj másodlagos géncentrumába tartozik a Kárpát-medence. Viszonylagos igénytelensége okozza széleskörű elterjedtségét. Klimatikus igényének az ország teljes területe megfelel, az extrém talajok kivételével mindenhol termeszthető.

A nyugat-európai kultúrterületeken, az Egyesült Államokban a meggyet csak feldogozva fogyasztják. A hazai friss meggyfogyasztás divatja annak köszönhető, hogy a nálunk termő meggyfajták gyümölcse nyersen se keserű!

A 20. század magyar meggynemesítői különleges fajtaválasztékot hoztak létre. A Kárpátmedence meleg, verőfényes nyár eleji klímája is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar meggy mind megjelenésben, mind aromájában eltérjen a lengyel, amerikai, holland fajtáktól.

Hazai meggyfajták

Újfehértői fürtös

Az újfehértói fürtös fajtát 1961-ben, az újfehértói mezőgazdasági kutatóintézetben nemesítették Pethő Ferenc és munkatársai. Június végén-július elején érik.  Öt kiválasztott Pándy típusú klón közül a 73-as jelű Pándy meggy klón bőven termett, öntermékenynek bizonyult. Így született meg az Újfehértói fürtös meggyfajta, amely 1970-ben előzetes állami elismerést, 1978-ban végleges állami elismerést kapott.

A Balaton fajtát (Az újfehértói fürtös elnevezés helyett használják Amerikában a kiejtés egyszerűsége miatt) 1984 óta termesztik Amerika egyes területein, úgymint Michigan, Utah és Wisconsin államokban, mert a Balaton jobban tárolható, nyersen is kellemesebb ízű, mint az általuk használt fajták.

Klónszelekció eredményeként a termesztés számára ajánlott klón kombinációk: Pándy 48, Germersdorfi 3, illetve Pándy 279 és Cigánymeggy 59.

Az Akasztó vidéki ‘Bosnyák‘ tájfajtából Apostol János szelektálta  a blumeriellás levélfoltosodással és moniliás ágszáradással szemben ellenálló változatot, amely Csengődi néven, 1990-ben kapott állami elismerést.  Egy dunavecsei házikertből származik a rendkívül korán, május 20-a körül érő, állami bejelentés előtt álló, DU-1-es jelzéssel nyilván tartott fajtajelölt. 

Keresztezéssel előállított, államilag minősített, és termesztésbe vont fajták a Fortuna, a Meteor korai, az Érdi nagygyümölcsű, a Favorit, az Érdi bőtermő, a Korai pipacsmeggy, az Érdi jubileum és a Maliga emléke.

Korai pipacs

Nagy termőképességű, öntermékeny meggytípusok

A Pándy meggy volt a legértékesebb meggyfajtánk, mely megalapozta a magyar meggy hírnevét. Termékenyülési problémáit a Cigánymeggy típusokkal próbálták megoldani. Újfehértón a 20. század elején új, bőtermő helyi típusok terjedtek el, amelyet a lakosság Fehértói csüngős Pándy illetve Fehértói fürtös Pándy néven ismert. A fákat a gyökerekből előtörő sarjakról nevelték. Mindig a legjobb termőképességgel rendelkező fák alól szedték össze a gyökérsarjakat. Így alakultak ki a nagy termőképességű, öntermékeny meggytípusok.

A magyar meggyfajtákat a konkurenseknél kedvezőbb sav/cukor összetételük jellemzi. Mérések mutatták ki, hogy a meggyhéj antocián tartalma jóval nagyobb a meggyhúsénál. Érdről származó magyar, és Békés megyében termelt külföldi meggyfajták összes antocianin tartalma egy összehasonlító vizsgálat alapján az alábbiak szerint alakul: A sort több hosszal a magyar Csengődi fajta vezeti, amelynek héjában a legmagasabb az antocián tartalom. A sorban a következő a cigánymeggy, amely húsában feleannyi az antocián koncentráció, míg a gyümölcshéj antocián tartalma magas.

Pándy

Forrás: Pintér Szilvi: Ökológiai és integrált gazdálkodással termesztett csonthéjas és almatermésű gyümölcsök mikrobiológiai és kémiai analízise, doktori értekezés 2013. Budapest

Házikertbe ajánlott meggyfajták

Házikertbe válasszunk öntermékenyülő, sajmeggyen alanyon fejlődő fajtát, például a korán virágzó Érdi bőtermőt, nagy gyümölcsű, friss fogyasztásra is kiváló. Hátrányos tulajdonsága, hogy virágai hamarabb elfagyhatnak, fája törékeny, moniliára érzékeny. A Nyírségből származó tájfajták a gyümölcsméretben és érési időben egymás után következik a Debreceni bőtermő, Kántorjánosi, és Újfehértói fürtös.  Gombabetegségekkel szembeni ellenállóság tekintetében (monília, blumeriella) Kántorjánosi, Debreceni bőtermő, Újfehértói fürtös a sorrend. Lombosfa fehérmolyra az Újfehértói fürtös a legellenállóbb. koraiság tekintetében: korai meggy a Meteor, kései meggy az Újfehértói fürtös, a Debreceni bőtermő.

Feketicsi meggy

Bácsfeketehegy (szerbül Фекетић / Feketić, németül Feketitsch / Schwarzenberg) egy falu Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bácskai körzetben. Ma a bácskai magyar református püspökség székhelye, – írja a Wikipédia.

A feketicsi meggy pedig egy helyi tájfajta, amely kedveli a Feketics környéki jó minőségű, mélyrétegű vályogtalajt. Középerős növekedésű, korán termőre fordul, gyümölcse nagy értékű (kemény húsú, lédús, festőlevű, magas sav- és cukortartalmú, kiváló ízű és zamatú), betegségekkel szemben ellenálló.

Az udvarokban, a kiskertekben és a falu utcáin kb 3000-3500 meggyfa található. A meggytermés kevesebb hányadát a környező kisvárosok piacain értékesítik, a többiből pedig pálinkát főznek, a meggytargyit.

Készülhet még belőle befőtt, lekvár, dzsem, édesipari termékek, likőr, szörp, üdítőital és bor. Ezen kívül még mélyhűtésre és színanyag kivonásra is alkalmas. A gyümölcséből készült cukros befőtt enyhe hashajtó hatású, a kocsányából készült gyógytea köhögéscsillapító, ugyanakkor hörghurutra és gyomorbántalmak kezelésére is kiváló.

Link ajánlat: Meggytermesztési körkép 2014.

Link ajánlat: Feketicsi meggy

Feketicsi meggy. Fotó: Dr. Sipos Béla Zoltán